|
Szakmai Hírek |
"Bölcsődétől az egyetemig" konferencia Gödöllőn |
2012-5-16 |
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) „Bölcsődétől az egyetemig” címmel rendezett szakmai konferenciát, május 15-én, a Gödöllőn.
A bölcsődei gyermekvédelmi-és nevelési kérdésekről Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke beszélt.
|
|
Részletek »
|
|
|
Kitüntetések Bölcsődék Napja alkalmából - Szívből gratulálunk a kitüntetetteknek! |
2012-5-11 |
Miniszteri kitüntetések és Akócsi Ágnes díj átadásra került sor a Bölcsődék Napja alkalmából rendezett ünnepségen, Balatonőszödön.
A kitüntetéseket Soltész Miklós államtitkár (NEFMI) és Asztalosné Zupcsán Erika szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár (NEFMI) adta át.
A rendezvényt a NEFMI támogatásával a Magyar Bölcsődék Egyesülete szervezte.
A kitüntetettek névsora a részletes infomációk közt olvashatók. |
|
Részletek »
|
„Pro Familiis” díjat kapott:
Balogh Lászlóné - Módszertani Bölcsődevezető, Tatabánya
Pusztainé Berényi Katalin - Egyesített Bölcsődevezető, Budapest I. kerület
Juhász Attiláné – Bölcsődei szaktanácsadó, Eger
Vokony Éva - Egyesített Bölcsődevezető, Budaörs
Miniszteri Dicséret elismerésben részesült:
Sárközi Valéria – Csemete Alapítvány gyermekcentrumának vezetője, Székesfehérvár
Rozsnakiné Jakab Erzsébet - Lajosvárosi Bölcsőde vezetője, Eger
Jagodics Csabáné – Kisgyermeknevelő, Szombathely
Nagy Éva – Szaktanácsadó, Debrecen
Pócza Zsuzsanna - Alapszolgáltatási Központvezető, Tatabánya
Szél Józsefné – Bölcsődevezető, Hódmezővásárhely
Imhofferné Takács Ágota- Szaktanácsadó, Módszertani Bölcsőde, Pécs
Lukács Miklósné – Bölcsődevezető-helyettes, Módszertani Bölcsőde, Budapest XI. kerület
Miniszteri Elismerő oklevelet kapott:
Nyugat-Dunántúli Regionális Módszertani Bölcsőde kollektívája – Szombathely
Dél-Alföldi Regionális Módszertani Bölcsődéjének kollektívája - Szeged
Akócsi Díjban részesült:
Kovácsné Bárány Ildikó – alapellátási szakreferens, NEFMI
Vigassy Józsefné – nyugalmazott szakértő
Rakó Istvánné – Bölcsődevezető, Almásfüzítő
Majzik Mária – Bölcsődevezető, Gyöngyös
GRATULÁLUNK!
|
Dr. Koncz József a "Szolnoki Bölcsődék Szolgálatáért" Emlékérmet alapított |
2012-4-22 |
Dr. Koncz József főorvos, a Bölcsődei Igazgatóság nyugalmazott igazgató főorvosa a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott bölcsődékben kiemelkedő tevékenységet végzők elismeréséül évente kiadható „Szolnoki Bölcsődék Szolgálatáért” Emlékérmet alapított, mely 2012. évben első alkalommal került átadásra. Az emlékérmet Pogány Gábor Benő szobrászművész készítette.
A díjat Szalay Ferenc polgármester és dr. Koncz József főorvos adták át Kovács Györgyné, a 3. sz. Czakó Elemér úti bölcsőde vezetője és Tureczki Miklósné, az Előkészítő Konyha nyugalmazott vezetője részére. Dr. Koncz József a Bölcsődei Igazgatóság tevékenységét különdíjjal ismerte el, melyet Mészáros Mihályné igazgató és a város 8 bölcsődei tagintézményének vezetőjét-képviselője vette át.
GRATULÁLUNK A KITÜNTETETTEKNEK! |
|
Részletek »
|
Április 21-én a Bölcsődék Napja alkalmából díjátadó ünnepséget rendezett Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata, ahol - idén először – átadták a „Szolnoki Bölcsődék Szolgálatáért” Emlékérmet is.
A szociális és munkaügyi miniszter április 21-ét - hivatalos szakmai ünnepként - a Bölcsődék Napjává nyilvánította, kifejezve a társadalom megbecsülését a bölcsődei dolgozók által teremtett értékek iránt. Hazánkban a bölcsődei ellátás a gyermekjóléti szolgáltatások között a legrégibb, immáron 158 éves múltra tekint vissza. Az első bölcsődét a Pesti Első Bölcsődei Egylet hozta létre 1852. április 21-én, Budapesten. Több mint másfél évszázados történelme során a bölcsődei szakma igen sok változást ért meg, és jelentős fejlődésen ment keresztül, mára már nemzetközileg elismert a magyar bölcsődékben folyó szakmai munka.
Ez a napon megköszönhetjük a bölcsődékben dolgozóknak, hogy olyan sokat dolgoznak a gyermekeinkért, a jövőnkért és nem utolsó sorban a családokért. Ennek a rendkívül fontos napnak az elismertetéséért több évet küzdött dr. Koncz József, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének és a Magyar Bölcsődék Egyesületének megálmodója és alapítója.
Dr. Koncz József főorvos, a Bölcsődei Igazgatóság nyugalmazott igazgató főorvosa a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott bölcsődékben kiemelkedő tevékenységet végzők elismeréséül évente kiadható „Szolnoki Bölcsődék Szolgálatáért” Emlékérmet alapított, mely 2012. évben első alkalommal került átadásra. Az emlékérmet Pogány Gábor Benő szobrászművész készítette.
A díjat Szalay Ferenc polgármester és dr. Koncz József főorvos adták át Kovács Györgyné, a 3. sz. Czakó Elemér úti bölcsőde vezetője és Tureczki Miklósné, az Előkészítő Konyha nyugalmazott vezetője részére. Dr. Koncz József a Bölcsődei Igazgatóság tevékenységét különdíjjal ismerte el, melyet Mészáros Mihályné igazgató és a város 8 bölcsődei tagintézményének vezetőjét-képviselője vette át.
Kovács Györgyné a 3. számú Czakó Elemér úti bölcsőde vezetője: 1973-ban végzett a Tiszaparti Gimnáziumban, ahol az érettségi bizonyítvány mellett csecsemő és kisgyermek gondozónői képesítést szerzett. 1973. augusztus 1-től dolgozik a Bölcsődei Intézmény keretei között. Rugalmasan alkalmazkodott az intézmény igényeihez, ezért több bölcsődében is dolgozott gondozónői munkakörben, volt vezetőhelyettes, szaktanácsadó gondozónő, majd 1996-tól 2007-ig a Módszertani Bölcsőde vezetője. Jelenleg a Czakó úti bölcsődét vezeti. 39 éve az intézmény dolgozója. Jól képzett, igényes szakember. Szakmai tudását folyamatosan gyarapította. 1991-ben felsőfokú szakgondozónői képesítést szerzett. Abban az időben kezdte a gondozónői pályát, amikor a bölcsődék megőrző jellegű munkáját felváltotta a tudományos alapokon nyugvó gondozó-nevelő tevékenység. Ez mind a gondozónők, mind a vezetők számára nagy kihívást jelentett. Folyamatosan kellett megismerni és alkalmazni az új elveket és módszereket. Ő minden munkakörében jól hasznosította tudását, de különösen szaktanácsadói munkakörében segítette másokkal is elsajátíttatni a korszerű ismereteket. Vezetőként harcos kiállást mutatott a bölcsődék ügye mellett, de mindig a gyermekek és a munkatársai érdekeit tartotta szem előtt. Munkatársai tisztelik és szeretik. 1982-től megválasztották az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Városi Alapszervezete titkárának, ahol több mint ezer munkavállaló érdekeit képviselte. 1989-ben alapító tagja volt a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének. Titkára lett a Városi Alapszervezetnek és Ügyvivői tisztséget is betöltött. Mindkét funkciójában aktív volt és eredményesen tevékenykedett. Sok társadalmi munkát szervezett az Aranka úti Oktatási és Szabadidő Központ építése során.
Tureczki Miklósné, az Előkészítő Konyha nyugalmazott vezetője: 1969-től nyugdíjba vonulásáig: 2011. október 31-ig dolgozott 8 év megszakítással a Bölcsődei Intézmény keretei között. Konyhalányként kezdett dolgozni, majd a szakácsképesítés megszerzése után szakács munkakörbe került. 1975-től 1986-ig Várpalotára költöztek, mivel honvédtiszt férjét ide helyezték. Várpalotán a vendéglátónál dolgozott, ahol sok ismeretet és tapasztalatot szerzett mind a szakterületén, mind a szervező munkában. 1986-ban visszaköltöztek Szolnokra és a Szigligeti bölcsődében helyezkedett el. Az Igazgatóság 1986 őszén döntött arról, hogy központosítja az élelmezést. Ez az élelmiszerek beszerzését, raktározását, előkészítését és kiszállítását, valamint az adminisztráció központosítását jelentette. Megvalósult az Előkészítő Konyha, amely 14 bölcsőde élelmezési feladatait látta el. Ez kockázatos vállalkozás volt és komoly kihívást jelentett mind az Igazgatóság vezetése, mind az e feladatok ellátásában szerepet vállalók számára. Tureczki Miklósné az Előkészítő Konyha vezetője lett, mely a legnehezebb és legérzékenyebb pontja volt a rendszernek. Kitűnő kapcsolatot alakított ki a beszállítókkal, jó minőségű áruk beszerzésére törekedett kedvező áron. Igényes volt a munkájára és környezetére. Példát mutatott munkatársainak pontosságban és a higiénés szabályok betartásában. Ezt munkatársaitól is megkövetelte. Jó kapcsolata volt a Közegészségügyi Hatóságok ellenőreivel, akik soha nem tapasztaltak elmarasztalásra okot adó körülményeket. Munkatársai szerették, mert mindig segítőkész volt. 26 évig példásan vezette az Előkészítő Konyhát úgy, hogy az év minden munkanapján pontosan szállították a nyersanyagot a főzőkonyhák számára. Számosan jöttek más városokból tapasztalatcserére megismerni a szolnoki modell működését. Említést érdemel Tureczki Miklósné munkájában, hogy sok éve látja el az Aranka úti Oktatási és Szabadidő Központ gondnoki feladatait szinte jelképes összegű tiszteletdíjért mindenki megelégedésére. Készséggel vállalt szerepet az Igazgatóság különböző rendezvényeinek lebonyolításában. Tureczki Miklósné több évtizeden át látta el szakácsnői és konyhavezetői feladatait példamutató igényességgel és magas színvonalon.
forrás:http://info.szolnok.hu/alap.php?inc=dsp_news&mid=278&nid=2134 Galéria: itt
|
A SZEF elnökének köszöntője Bölcsődék Napja alkalmából |
2012-4-22 |
Varga László elnök a SZEF nevében ebből az alkalomból köszönti tagszervezetének, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) tagjait, illetve minden egyes magyarországi bölcsőde dolgozóit.
A SZEF hivatalos köszöntő levele a csatolmányban olvasható
|
|
Részletek »
|
|
|
KÖSZÖNTŐ BÖLCSŐDÉK NAPJA ALKALMÁBÓL |
2012-4-20 |
160 évvel ezelőtt nyílt meg az ország első bölcsődéje, s 2010-óta immár harmadik alkalommal, hivatalosan is emlékezhetünk azokra, akik
több mint másfél évszázada, 1852. április 21-én megnyitották Budapesten, a Kalap utcában az ország első bölcsődéjét. |
|
Részletek »
|
A Bölcsődék napja alkalmából ezúton köszöntök minden bölcsődében dolgozó kollégámat, akik fáradhatatlan lelkesedéssel, a legdrágább kincsünket, a gyermekeket
tartják gondoskodó karjaikban; ezzel biztosítva a szülőknek és a családoknak, hogy egészséges, szellemileg, fizikailag fejlett gyermeket adhassunk tovább a korban következő intézményeknek. Köszönöm elkötelezett, magas színvonalon végzett munkájukat,
mindennapos helytállásukat!
Nagyszerű nap ez a mai, hiszen 160 évvel ezelőtt nyílt meg az ország első bölcsődéje, s 2010-óta immár harmadik alkalommal, hivatalosan is emlékezhetünk azokra, akik több mint másfél évszázada, 1852. április 21-én megnyitották Budapesten, a Kalap utcában az ország első bölcsődéjét. Az ünnepélyes nyitáskor a nép elözönlötte az utcát éljenzéssel adott kifejezést érzelmeinek. Az első bölcsőde egyleti úton jött létre. A bölcsődei mozgalom elindítása a Pesti Első Bölcsődei Egylet érdeme. Az egylet első elnöke Forrainé Brunszvik Júlia (Brunszvik Teréz unokahúga) volt. Az egylet igazgatója Rozmanith Antal, orvosa Dr. Fromm Pál, aki 8 éven keresztül díjtalanul végezte a bölcsődeorvos teendőket és sokat foglalkozott a gyermekek testi és lelki fejlődésével. A bölcsőde akkori alapszabálya rendkívüli felvilágosultságról, egészségügyi és pedagógiai
tájékozottságról tesz tanúságot, több kitétele mai szemmel is időszerű.
A BÖLCSŐDÉK NAPJA körüli napokban az ország szinte valamennyi pontján megemlékeznek azokra, akik letették 160 éve első alapköveinket. Továbbá e napon
tiszteletadással emlékezünk Akócsi Ágnesre. A fiatalon elhunyt hölgy munkássága során a Bölcsődék Országos Módszertani Intézetének létrehozásával és a bölcsődében folyó munka javításával foglalkozott. Emlékezünk azokra is, akik az elmúlt évtizedekben
szeretettel, elkötelezettséggel és kitartással fejlesztették a bölcsődei ellátás színvonalát, és
igényes munkájukkal világhírűvé tették, a bölcsődéket. Valamint megköszönjük a fáradságos munkájukat azoknak is, akik heves küzdelmekkel védték meg a bölcsődebezárásoktól az intézményeinket.
Mára a bölcsőde, a múltjával, tapasztalatával, szakemberei által kidolgozott nevelési-gondozási módszereivel kivívta magának a társadalom megbecsülését. Elődeink világszerte elismerésre tettek szert, s mi azokat az elveket képviseljük, s fejlesztjük tovább, amelyeket ők kidolgoztak. Az ünnepi pillanatoknak méltó eseménye a Magyar Bölcsődék
Egyesülete szervezésében megvalósuló azon kitüntetettek köszöntése, akik életük nagy részét a bölcsőde és a kisgyermekek körül, a kisgyermekekért töltik, töltötték, mely alkalomból miniszteri kitüntetéseket és Akócsi Ágnes életműdíjat adnak át.
Csatolt file: bolcsodek_napja_koszonto_2012._04.21.pdf
|
Bölcsődékkel a női munkavállalásért |
2012-4-5 |
Kinek jut hely a bölcsődékben? Találnak-e munkát a kisgyerekes anyák? Több gyerek születik-e ahol több a bölcsőde? Ezeket a kérdéseket taglalta a Budapest Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem által rendezett műhelybeszélgetés, mely nemzetközi szintre emelve a témát, a visegrádi országok gyakorlatát vitatta meg. Az előadáson Szűcs Viktória, BDDSZ elnök is részt vett. |
|
Részletek »
|
A rendezvényre egy tágabb projekt részeként került sor, melyet a Nemzetközi Visegrádi Alap támogat. A 2009-ben indult, cseh, szlovák, lengyel és magyar szakértőket összefogó projekt a bölcsődei ellátások szabályozási és működési változásainak összehasonlító vizsgálatát tűzte ki célul. 2010-ben egy közös, angol nyelvű kiadvány is megjelent a projekt partnerek által készített tanulmányokból. ( A kiadvány elérhető itt: http://www.budapestinstitute.eu/uploads/manka_goes_to_work_2010.pdf )A múlt hétvégén – 2012. március 30-31-én tartott műhelybeszélgetés a friss kutatások eredményeit ismertette, melyek a bölcsődei és óvodai ellátás hatásait elemezték a nők foglalkoztatása, a termékenység, és az esélyegyenlőség területén. A visegrádi országokat és a különböző szakterületeket képviselő szakértők aktív részvétele hozzájárult, hogy a beszélgetésen felszínre kerüljenek azok a problémák, melyek akadályozzák a gyermekek napközbeni ellátásából származó pozitív hatások érvényesülését. A műhelybeszélgetés rámutatott arra, bár a visegrádi országokban különböző fórumokon időről időre előkerül a kérdés, a bölcsődei ellátásról fontosságához képest kevés szó esik. Annak ellenére, hogy a politikában egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az esélyegyenlőség betartására, a család-barát intézkedések támogatására, a nők foglalkoztatottságának növelésére, a gyakorlatban továbbra sem megoldott a gyermekek napközbeni ellátása, ami kihatással van a szülők gyermekvállalási döntéseire, de legfőképpen a nők választási lehetőségeit korlátozza.
|
Az Erzsébet-utalvány és Erzsébet-program 2012. |
2012-4-5 |
A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kizárólagos jogosultságot kapott az új, Erzsébet-program keretében kibocsátott, étkezési célra felhasználható Erzsébet-utalvány forgalmazására. Az Erzsébet-utalvány a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány. Az Erzsébet-utalványt ebben az évben – 2012. december 31-ig – meleg étel vásárlására is el lehet költeni.
Bővebb információ a részletek alatti csatolmányban. |
|
Részletek »
|
|
|
Megvan, miért keresnek kevesebbet a nők, mint a férfiak - Beszámoló a bérkülönbségek napja címmel megrendezett hat konföderációs nőkonferenciáról |
2012-3-20 |
Kevesebbet dolgoznak, kevesebbet túlóráznak, alacsony bérű ágazatokban foglalkoztatják őket, rosszabbul érvényesítik érdekeiket, előítéletek áldozatai – és még a látszólag semleges adórendszer változásai is sújthatják őket. Ők a magyar munkaerőpiacon jelen lévő nők. Egy teljes konferenciát szenteltek a magyar és európai férfi-nő bérkülönbségek okainak feltárására. |
|
Részletek »
|
Nincs változás a férfi-női bérezés közti különbségben, ezt mutatják évek óta a hazai és a nemzetközi kutatások eredményei. Bérkülönbségek napja néven rendeztek a nőnap apropóján konferenciát a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával a férfiak és nők közti fizetési differenciák lehetséges okairól, az esetleges jó gyakorlatokról és megoldásokról az MSZOSZ székházában. A körkép alapján nem jó ma nőnek lenni a magyar munkaerőpiacon, ahol 17,6 százalékkal keresnek a férfiaknál kevesebbet. Ez nagyjából az EU-átlaghoz közelít, az osztrák nők viszont negyedével visznek haza kevesebbet férfitársaiknál. Az előadások igyekeztek körbejárni a miérteket és a hogyanokat.
Koncz Katalin, a Corvinus Egyetem tanára a magyar helyzetet értékelte. A felmérések alapján a magyar nők mennyiségileg kevesebbet dolgoznak (főfoglalkozásban a férfiak munkaidejének 90 százalékát), kevesebbet túlóráznak (a férfiak teljesítményének 64 százalékát), jövedelemkiegészítő tevékenységgel is kevesebbet foglalkoznak, átlag a férfiak idejének 69 százalékát.
A kutatások szerint nem végeznek a férfiakkal azonos "minőségű" (szakképzett) munkát a női munkavállalói népesség egészét tekintve, bár a felsőoktatásban ma már több nő tanul, mint férfi. Őket sújtja viszont a gyereknevelés miatt megszakított életpálya, és ők tevékenykednek a rosszabbul fizetett ágazatokban.
Koncz Katalin szerint a nők által végzett munka kétharmadát, a férfiak által végzett munka egynegyedét nem honorálja a társadalom. A szubjektivitás szinte mindig a férfiak oldalán áll: a nőnek bizonyítania kell azt is, amit a férfiról vélelmeznek. Egyetemi előléptetéskor egy nőnek akár 6-8 évet is várnia kell, a férfi "családfő" szerepe miatt sokszor észre sem veszik, hogy többször részesítik őket jutalomban vagy több béren kívüli juttatásban részesülnek.
Nem mernek többet kérni
A nők úgy tűnik, elfogadják ezt a "másodlagos munkaerőpiaci szerepet": a bértárgyalásokon jellemzően kevesebbet kérnek ugyanazért a munkáért, mint egy férfi, amin legfeljebb oktatással, tréninggel lehetne segíteni. A jogszabályok alapjában véve jók, megfelelnek az Európai Unió irányelveinek, ám sem az EU direktívák, sem a hazai esélyegyenlőségi szabályok megsértése nem jár igazából szankciókkal, az Unió sem törődik nagyon azzal, mennyire egyenlőek a magyar nők a munkaerőpiacon. A nők tömegként sem lépnek fel jogaikért, ráadásul az Egyenlő Bánásmód Hatóság honlapjáról is eltűntek a korábban ismertetett jogesetek.
Az osztrák munkaerőpiacra is jellemző, hogy a nők kevesebbet keresnek, nagyjából 25 százalékkal, mondta el Edeltraud Ranfl, a linzi egyetem professzora. A rosszul fizetett ágazatokban - példának a hotel-és vendéglátóipart hozta fel - például kb. 62 százalékos a nők aránya, Ausztriában sincs túl régen olyan törvény, amelynek kifejezetten az esélyegyenlőség a célja, a jogalkotásnál elsősorban az uniós irányelveket és az Európai Bíróság ítéleteit veszik figyelembe, de számos projektet és jó gyakorlatot igyekeznek átvenni az élenjáró svédektől.
Részmunkaidő: látszólag minden rendben
Ausztriában nagyon sok nő részmunkaidőben dolgozik. Órabérük formailag megegyezik a velük egy munkakörben dolgozókkal, ám előléptetésben, plusz juttatásokban kevésbé részesülnek, karrierjük általában megreked alacsonyabb szinten. Ha a nő vezető, általában hatásköre és fizetése is kisebb, mint egy férfi vezetőnek, de a vezető pozíciókhoz amúgy is általában kevés nő juthat hozzá.
Nyugati szomszédunknál inkább az "indirekt diszkrimináció" jellemző, a közvetlen diszkriminációt szigorúan tiltják. A bújtatott diszkrimináció egyik oka a helytelen értékelés vagy bérezési rendszer lehet. Ha például egy pékségben a férfi alkalmazott nehéz testi munkát végez, míg női kollégái kézügyességet, gyorsaságot és monotóniatűrést igénylő feladatokat, a bérezési rendszer általában az előbbit honorálja magasabb bérrel. Az olyan, jellemzően nőknek tulajdonított képességeket, mint a koordináció, a kommunikáció, a kézügyességet igénylő feladatok, esetleg a fertőzésveszéllyel járó munkákat kevesebbre értékelik, mint pár "férfiasnak" tűnő képességet: ez leértékeli a titkárnők, óvónők, fodrászok, diszpécserek, ápolók munkáját. A gyerekvállalásnak önmagában viszont az osztrák professzor szerint nincs köze az "egyenlő munkáért egyenlő bért" elvéhez.
Ausztriában viszont fontos a kollektív alku, ami Edeltraud Ranfl szerint is célravezetőbb, mint az egyéni alkuk tömege (amire például az új magyar Munka Törvénykönyve alapul). Időnként több éves tárgyalások vezettek komplett értékelési, besorolási és bérezési rendszerek átalakításához, például az osztrák villamosenergia- és fémiparban. Ötszáz alkalmazottól felfelé rendszeres bérjelentéseket is kell a vállalatoknak készíteni (Svédországban már 10 főtől kötelező ez), az állam a proaktív törvényekkel, az érdekképviselet és az üzemi tanácsok, kamarák pedig kampányokkal, konferenciákkal, felvilágosítással és képzéssel is igyekeznek javítani a helyzeten. Ausztriában egyébként nincs általános minimálbér - bár a szakszervezetek 1500 eurós minimumot szeretnének 8 órás munka esetében.
Ha nem lenne diszkrimináció, a nők keresnének többet!
Borbély Szilvia az adatgyűjtés, adatelemzés fontosságára hívta fel a figyelmét. Nemrég a www.berbarometer.hu projektben mérték fel 10 ezer fő (férfiak és nők) fizetését és munkaerőpiaci helyzetét. Az adatbázis tartalmazza az ágazatot, a foglalkozást, képzettséget, fizetést, tapasztalatot, gyerekszámot és számos más fontos adatot. A felmérés megdöbbentő következtetésre jutott: ha nem létezne diszkrimináció, a nők keresnének többet, így viszont kevesebb bért és béren kívüli juttatást kapnak. A kollektív megállapodásokkal lefedett "hagyományos iparágakban" jobb a helyzet, ahogy a közszférában is. Az oldal ma is működik, legkérdezhetőek egyes ágazatok, beosztások átlagos fizetési szintjei (állásinterjú előtt érdemes megnézni). Nemzetközi szinten a www.wageindicator.org oldal adja az éves jelentések adatállományát.
Rajcsányiné Gróf Gabriella adószakértő a hazai adózás esetleges hatását vizsgálta a női-férfi bérek vonatkozásában. Mivel nincsen családi adózás (a szakértő szerint nem is adottak a feltételek rá), elvileg férfit és nőt ugyanúgy érint a személyi jövedelemadó-kötelezettség. A nők mégis rosszul járhatnak - az alacsony bérű nők elvesztették a 2002 óta alkalmazott adójóváírást, miközben a kompenzáció sok ágazatban bizonytalan. Ráadásul volt, ahol a családi kedvezményre hivatkozva kaptak kisebb emelést a gyerekesek. Az apák pedig már csak a bérkülönbségek miatt sem mennek gyesre, gyedre, hiszen a család és ők is rosszul járhatnak.
Egyedülálló, vidéki anyák hátrányban
A családi adókedvezmény általában kétkeresős családmodellt igényel, de a három gyerekre szóló kedvezményt még így is csak az igazán magas jövedelműek tudják kihasználni. Az egyetlen járulékkedvezménnyel kecsegtető lehetőség, amelyet részmunkaidős kismama foglalkoztatásával kaphat a munkáltató, csak szűk körben "éri meg", más foglalkoztatási kedvezmény jelenleg nincs. Az adószakértő elsősorban nem további kedvezményeket, inkább a kiszámíthatóságot, tervezhetőséget, transzparenciát, mivel sok külföldi munkáltató főleg ezek hiányát sérelmezi. Az pedig sok szakértő által vitatott, hogy a családtámogatásokat feltétlenül az adórendszeren keresztül kellene megvalósítani.
Az Orbán-kormány és a női ügyek
Kemény kritikát fogalmaz meg össszefoglalójában Juhász Borbála, amikor az Orbán-kormány férfi-nő társadalmi egyenlőségével kapcsolatos lépéseit elemezte. A gender ügyek a NEFMI hatáskörébe kerültek a kormány megalakulása után, ahol végül a Szociális, Család-és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság Családpolitikai Főosztályán kötöttek ki, a korábban foglalkoztatott szakértőket elküldték. A Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanácsa , amely 2009 óta havi rendszerességgel ülésezett, az új kormány megalakulása után többé egyszer sem ült össze, de olyan terv is volt, hogy a Tanácsba egyházak képviselőit is delegálnák. Az Európai Tanács magyar elnöksége (2011 első felében) nem szorgalmazta, hogy az Európai Parlament által előzetesen támogatott Európai Anyasági Szabadság irányelvet megszavazzák, a javaslat végül elbukott.
Az új Munka Törvénykönyve végül részlegesen megtartotta az anyák védelmére vonatkozó szabályokat, ám kimaradt az egyenlő munkáért egyenlő bért elve, a gyermekintézmények térítési díjai pedig folyamatosan emelkednek. Az új Civil Törvény pedig a női civil szervezetek egy részének jelentheti, hogy elveszítik közhasznú státuszukat, ami az előfinanszírozott állami forrásoktól is elvágja őket. A bántalmazott nőket segítő kríziscentrumokban a férőhelyek felét megszüntették, a családpolitika egyetlen célja pedig Juhász Borbála szerint a demográfiai mutatók javítása lett.
Galéria: itt
|
Az NCSSZI szakmai véleménye a 2011-ben teljesített továbbképzési kötelezettség anyagi elismeréséről |
2012-2-16 |
... Mivel sem átmeneti rendelkezésben, sem a Költségvetési törvény 8. számú mellékletében nem szerepel kivétel a 2011-ben továbbképzési kötelezettségnek eleget tett személyekre vonatkozóan, tekintettel arra, hogy ezen személyek a kötelezettségüket teljesítették, és a teljesítéskor hatályos jogszabály szerint őket megillette az anyagi elismerés (csak a kifizetés jogszabály szerint a következő év első negyedévére csúszik át), így azt részükre ki kell fizetni. |
|
Részletek »
|
Az NCSSZI szakmai véleménye a 2011-ben teljesített továbbképzési kötelezettség anyagi elismeréséről
A Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló, 2011. december 10-én hatályba lépett 2011. évi CLXVI. törvény 84. § 7. pontja – a 82. § (1) pontja szerint 2012. január elsejével – hatályon kívül helyezte a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szoctv.) 92/D. § (2) bekezdését, mely szerint a továbbképzést sikeresen befejező, személyes gondoskodást végző személyt anyagi elismerésben kell részesíteni és teljesítményét a továbbképzési kötelezettség teljesítését igazoló dokumentumok bemutatását követő év első negyedévében legalább egyhavi illetményével megegyező összeggel kell „honorálni”.
Mindezek mellett a Magyarország 2012. évi központi költségvetésről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény (Költségvetési törvény) 8. számú melléklet II. pont 2. alpontjából kikerült az a lehetőség, mely szerint a települési önkormányzat a normatív, kötött felhasználású támogatásból a szociális továbbképzésre és szakvizsga támogatására kapott összeget a továbbképzési kötelezettségnek eleget tett személy Szoctv. 92/D. § (2) bekezdése szerinti anyagi elismerésére is felhasználhatja.
Mivel sem átmeneti rendelkezésben, sem a Költségvetési törvény 8. számú mellékletében nem szerepel kivétel a 2011-ben továbbképzési kötelezettségnek eleget tett személyekre vonatkozóan, tekintettel arra, hogy ezen személyek a kötelezettségüket teljesítették, és a teljesítéskor hatályos jogszabály szerint őket megillette az anyagi elismerés (csak a kifizetés jogszabály szerint a következő év első negyedévére csúszik át), így azt részükre ki kell fizetni. Ennek fedezetére azonban - a Költségvetési törvény fentebb hivatkozott rendelkezései miatt - a 2012. évi szociális továbbképzésre és szakvizsga támogatására szolgáló normatív támogatás nem használható fel.
Tájékoztatásul az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában megállapítja, hogy a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény garanciális szabályainak mellőzésével hozott különféle informális jogértelmezések nem tekintendők hivatalosnak, jogszabály értelmezését tartalmazó jogi iránymutatást elvi állásfoglalás formájában az Országgyűlés és a Kormány jogosult kiadni. A szakmai vélemény a fenti AB határozat értelmében jogi hatás kiváltására nem alkalmas, kötelező erővel nem bír.
Forrás: www.ncsszi.hu
http://www.ncsszi.hu/kepzesi-igazgatosag-1_6/az-ncsszi-szakmai-velemenye-a-2011-ben-teljesitett-tovabbkepzesi-kotelezettseg-anyagi-elismereserol-n_111
|
Szerdáig adhatják be nyilatkozatukat azok a közszolgák, akik lemaradtaka januári bérkompenzációról |
2012-2-13 |
Mintegy 400 ezer embert érint a közszféra bérkompenzációja, ennyien keresnek ugyanis a 650 ezer közalkalmazottból annyit, ahogy veszítenének az adóváltozásokkal. Az állam által a saját körében minden dolgozónál végrehajtandó kiegészítés célja, hogy a munkavállaló nettó bére ne csökkenjen. A kérelmet viszont - eltérően a versenyszférától - maguknak a dolgozóknak kell kérniük. |
|
Részletek »
|
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) napokban közzétett figyelmeztetése szerint a közszféra és a közcélú egyházi intézmények dolgozói nem kaphatnak bérkompenzációt februárra, ha február 15-ig nem adnak be erre vonatkozó kérelmet a munkáltatójuknak. A tárca közleményében leszögezte: sem a közcélú egyházi intézményekben dolgozóknak, sem a közalkalmazottaknak nem lesz kisebb a fizetésük a dolgozók kompenzációjának részletszabályairól szóló kormányrendelet értelmében.
A minisztérium közlése szerint annak érdekében, hogy a kompenzációt egész évre biztosítani lehessen, a munkavállalóknak legkésőbb március 15-ig nyilatkozniuk kell a munkáltatójuknak. Ha a dolgozó munkavállalói jogviszonya év közben keletkezett, a jogviszony keletkezésével egyidejűleg lehet a munkavállalónak benyújtani a nyilatkozatot. A munkáltató a kompenzációs igényt csak az átvétel után tudja megküldeni az illetékes illetményszámfejtő helynek. A mostani határidő ugyanakkor azért fontos, mert bár a nyilatkozat folyamatosan benyújtható, de akinek február 15-e után érkezik be a kérelme, annak a februári bérében még nem jelenik meg a kompenzáció összege.
"A bérkompenzációra azért is szükség van, mert a közalkalmazotti illetmények már negyedik éve nem emelkedtek, emlékezni kell, hogy 2008-ban volt utoljára tarifaemelés. Mindez az infláció miatt 20-22 százalékos reálbér-csökkenést jelent a közalkalmazottaknak" - nyilatkozta a Világgazdaságnak Fehér József. Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának ügyvivője hozzátette: "az év végéig 5 százalékos inflációval számolva olyan mértékű lesz ez a csökkenés, hogy a közalkalmazotti reálbérek az 1998-as szintekre esnek vissza."
forrás: www.penzcentrum.hu
A kompenzációval kapcsolatos rendelet és egyéb információk elérhetők a hasznos információk/jogszabályok fül alatt !!!
|
Következő oldal
|
|
|
|
